Az első fecske fészekalj

 Ma hajnalba mikor kisétáltam a még harmattal teli kertbe, hangos csivitelésre lettem figyelmes. A hangokat halván azonnal tudtam, hogy a közelben egy csapat füstifecske fióka hívogatja szüleit egy kiálló ágról. Hamar megtaláltam őket oly hangosak voltak és sajnos el is ijesztettem őket. De a reggel folyamán kétszer is sikerült őket jobban megfigyelni, sőt sok-sok jó képpel is gazdagabb lettem.

1 hetesek a tengelic fiókák

..mindig óvatosan közelítenek...

Gyönyörűen fejlődik a tengelic fészekalj! 

 A 4 kis éhes szájat folyamatosan etetik szüleik. Sikerült néhány képkocán megörökíteni őket. remélem lesz még szerencsém hozzájuk.

Nem madár de lenyűgöző

egy repülő hím

 Nem madár, de repül, bár azt is elég nehezen és mégis csodálatos élményt ad annak aki látja. Egy ekkora bogár, ily hatalmas agancsokkal minden természetkedvelőt rabul ejt. Nálunk a fűzfa és környékét tisztelik meg évek óta. Most egy csodás hím és két kedves nőstény időzött a fán és környékén.

egy nőstény

landolás

újabb nőstény

Kikeltek az újabb tengelic fiókák

Évről évre egyre több tengelic, egyre közelebb fészkel hozzánk. Valahol olvastam "mintha keresnék az ember közelségét".
Nálunk a kertben már a harmadik (ismert) fészek alj és még itt van előttünk az egész nyár.

..és ami a legcsodálatosabb, hogy a fészek szinte szem magasságban.

 A szülök folyamatos taplálék szállítás mellett az ürüléktől is megszabadítják a fészket.

 Hidegebb órákban a testükkel melegítik a még szinte csupasz fiókákat.

 Mikor mennek már arrébb ezek a hívatlan kétlábúak!

Mit visz a karvaly...

Mit visz a karvaly a fiókáinak?

Biztos sokan sokféle érzelemmel és gondolattal bírnak majd e bejegyzés kapcsán. Így nem is nagyon véleményezem a történteket, amik engem is hihetetlenül különböző érzésekkel töltött el.

 A csőrükben élelmet hordó seregélyeket figyeltem, fotóztam (ők is biztos számos gazdának ősellensége), amikor a messziből egy sólyomféle sziluettjére lettem figyelmes. Szerencsémre pont a kertünk felé tartott a falu közepéből és ahogy egyre közelebb ért, úgy vált egyre biztosabbá, hogy egy karvaly közeleg. Szabad szemmel nem volt látható a karmai között szorongatott "szegény zsákmány". Egy csodás énekes madarat ejtett el, hogy fiókái éhségét csillapítsa. Pontosan nem merném megmondani ki is az áldozat, de biztos sokan vélik majd felismerni egy-egy kedvencüket.

Igen sajnos ez is hozzá tartozik a madárvilágunkhoz.
.. és ami még meglepett, hogy mint rejtőzködő, erdőben zsákmányoló madárként tartják őt számon, mely csak telenként jelenik meg a falvakban, ennek ellenére nemsokára itt a nyár, de a vadászterület nem korlátozódott vissza csupán az erdőkre.

Ahogy elhaladt felettünk a környékünkön fészkelő fecskék hatalmas csiviteléssel csapatostul próbálták elüldözni az ősi ellenséget.

...azért kíváncsi lennék mit is gondolnak a hozzám hasonló madár rajongók!?